Az orosz klasszikusokat Csehov és Dosztojevszkij írták - ennek olcsó, vécén olvasásra szánt utánzatait, az oroz klazzikát ellenben Tsehov és Dostojevzski, akik mögött bukott,...
A megalázott emlékezet (Annie Ernaux: A hely; Egy asszony)
Lehet-e apa- és egy anyakönyvet írni a szégyen érzetéből kiindulva? A Nobel-díjas Annie Ernaux erősen önéletrajzi családregényei két nézőpontból mesélik el ugyanazt - és mégis...
A tragikus sorsú Susan Taubes könyvét a hatvanas években szinte megsemmisítette egy New York Times-kritika, hogy aztán a New York Review of Books új kiadása emelje vissza a kö...
A választásainkról (Alice Munro: Valamit el akartam mondani)
Szégyenérzet, bűntudat, magány: lehet-e ilyen kulcsszavakkal nem depresszióirodalmat írni? Alice Munro komplex válasza nyilvánvalóvá teszi, hogy a kanadai szerző nem véletlenü...
Lehet-e formát adni a víznek? Megtörheti-e egy elnéptelenedő brit falu életét egy gyermek rejtélyes eltűnése? És mi köze van mindennek a hangszőnyeghez és a drone ambienthez?...
Kémsztori világirodalmi tükörben, az európai terrorizmus mottójára (Javier Marías: Tomás Nevinson)
Cormac McCarthyhoz hasonlóan Javier Marías is egy párregénnyel búcsúzott az irodalomtól, a Tomás Nevinson pedig egyszerre nagyon maríasi és nagyon specifikus. Kritikusunk, Nem...
Túl az identitásokon (Frédéric Gros: A gyaloglás filozófiája)
Miért jó gyalogolni? Lehet-e annak filozófiája? Frédéric Gros esszékötete a csavargó görög cinikusoktól Gandhi nagy gyaloglásáig feszül. Isztray Simon kritikája.
A menekülés örök kényszere (Lilja Sigurðardóttir: Csapda)
H van a világon időjárásilag ideális hely a noirnak, akkor az Izland: Lilja Sigurðardóttir ennek keretében a reykjavíki alvilágba vezeti olvasóit a 2008-as bankválság utáni ka...
Isten irgalmazzon nekik (Julia May Jonas: Vladimir)
Bár a Fenegyerekekből vagy a Pnyin professzorból úgy tanultuk, hogy a kampuszregény a tanszéki intrikák, a konferenciaturizmus és a professzorparódiák terepe, a zsánerbe elvil...
