Függő
Kohóba vetett kín (Jü Hua: Élni)
Létezhet-e kínai Bildungsroman? Milyen volt a huszadik század második felében a kínai dzsentrisors? Jü Hua élő klasszikusának nyomába eredtünk.
Kell-e Villont újrafordítani?
Mi a baj Szabó Lőrinc, Vas István és Mészöly Dezső Villon-fordításaival? Mi a fontosabb: a tartalom vagy a forma? És legfőképp: szabad-e Villont prózában fordítani?
Utolér a múlt (Sofi Oksanen: A kutyafuttató)
Sofi Oksanen új regényében, A kutyafuttatóban ismét fontos szerepet kap a kettős identitás - de vajon hogy kerülünk az ukrán bányák és béranyák világába?
Amerikai futball, költészet és a nyelv idegensége Don DeLillo End Zone című regényében
Holnap éjszaka a Tampa Bay Buccaneers és a Kansas City Chiefs összecsapásán eldől, ki nyeri a Super Bowlt - mi pedig Molnár Gábor Tamás End Zone-tanulmányával készülünk rá!
Benne az egészben (Hermann Hesse: Narziss és Goldmund)
Győrffy Ákos a Zúgó új részében Hermann Hesse Narziss és Goldmund című művéről ír.
Róma, a bűn fővárosa (Giancarlo De Cataldo – Carlo Bonini: Suburra)
A Netflixen már a harmadik évadánál tart az olasz maffiasorozat, a Suburra. De vajon milyen könyvben? Katona Brigitta kritikájából megtudhatjuk!
És ti, emberek (Ian McEwan: Mi, gépek)
Alternatív történelem és mesterséges intelligencia Ian McEwan legújabb kötetének középpontjában - de vajon felülkerekedhet-e egy haikuíró robot egy tőzsdéző antropológuson?
William T. Vollmann: A szépírás Amerikában ma: A betegség diagnózisa
Létezik, hogy az amerikai (poszt-)posztmodern egyik legtermékenyebb és legjobb írójától, William T. Vollmanntől semmi sincs meg magyarul? Most már nem!
Nem vénasszonynak való vidék (Flannery O’Connor: Alig akad ma jó ember)
Van-e az amerikai Délnek Faulkner-színvonalú női hangja? Ha igen, mi köze a visszafelé szaladó tyúkokhoz? Keresztes Balázs Flannery O'Connorról.
Színes narratívák üveggolyóba zárva (Margaret Atwood: Macskaszem)
Újabb korai Atwood-regény látott magyarul napvilágot: de vajon felveszi-e a Macskaszem a versenyt A szolgálólány meséjével?
Horst Hummel: Bor és értelem. A bor történetiségéről (2.)
A Villányban letelepedett német író és borász nagyesszéjének második részét is Adamik Lajos fordításában közöljük.
A pusztulás szövedéke (Hédi Fried: Egy élet szilánkjai – Utam Auschwitzba)
Egy kilencvenhat éves holokauszt-túlélő útja Máramarosszigettől Auschwitzig, majd a biztonságot jelentő Svédországig.