Csak tettél egy egyszerű mozdulatot;
kezedet egészen az arcodig emelted,
az ablakom felé mutattál,
miközben vezettem; odanéztem,
és a reggeli párás félhomályban
megszámoltam őket;
nyolc, nyolc terebélyes lombú eperfa,
akár egy bebalzsamozott páva farka,
sorban végig a tekintetünk
ívén; olyan tökéletesek,
hogy egy pillanatra feledtem
a csatlakozást, a menetrendet,
lelassítottam, meg akartam érteni,  
hogyan mondhatjuk nyolc fáról,
„nézd, milyen szépek”, ahogy mondtad,
ha nem is dönthetik el, hogy azok, és minden
csak értelmetlen váltakozás,
vagy elég egy kis kézmozdulat
meg egy mosoly, hogy nyolc, sorakozó
fából felszabadító ábránd legyen.

*

A mű eredeti címe és megjelenési helye: Gelsi, in:  Massimo Gezzi: L'attimo dopo (2009, Luca Sossella Editore, Róma)