Hrisztya Vengrinyuk: Bejöhetsz a házba és itt maradhatsz éjszakára
Fotó: Jonathan Petersson / Pexels
Hrisztya Vengrinyuk: Bejöhetsz a házba és itt maradhatsz éjszakára

Bejöhetsz a házba és itt maradhatsz éjszakára
Megágyazunk szénára és együtt lélegzünk
Jártak itt már szentek és bolondok is, és a háromkirályok,
Mind az összegyűrt diólevélen aludtak

Bejöhetsz és kiteheted a napra a sarud
És a meggyötört lábad bepólyázza valaki
Csak ne beszélj semmit, egyszerű vendég legyél
Míg a farkaskölyök vonítani tanul a holdra,
És mindent a sors alakít.

Bejössz és nem kérdem,
Hol voltál és jártál-e már itt
Te kulcsot dobtál gyöngyként a tejbe 
Én kiveszem onnan, amikor bejössz, 
Az elvetemedett ajtót kitárom,
Te aláhullasz, mint pihe
A csorba korsóba.

A vers szerzőjéről
Hrisztya Vengrinyuk (1987)

Ukrán író, költő, irodalomtörténész, festő. 

A fordítóról
Ceszárszkaja Maja (1951)

Tolmács, műfordító, költő. 

Kapcsolódó
Hrisztya Vengrinyuk: (Elefántostul Keletre tart a karaván)
"Erről a szörnyűségről a világ minden nyelvén beszélnünk kell" (Beszélgetés Hrisztya Vengrinyukkal)
Hrisztya Vengrinyuk: Szám és Kereszt