A csillag rózsaszínt sír a füled szívéhez érve,
végtelen görget fehéret tarkódtól combodig,
a tenger vörös gyöngyöt ejt melled cinóberére,
s a férfi vére oldaladra feketén folyik.
*
A vers eredeti címe: (L’étoile a pleuré...)
Arthur Rimbaud: (A csillag...)
|
|
2026. 07. 26. |
olvasási idő: 1 perc |
|
