Tracy K. Smith: Politikai költemény
Fotó: Flickr / AdamKR
Tracy K. Smith: Politikai költemény

Ha azok, akik füvet nyírnak, abbahagynák,
                      mondjuk, bohó ötlet szeszélyéből,
           és aztán az, aki balra van,

hagyná, hogy keze felemelkedjen, megkavarja
                      a levegőt azzal a lassú, széles, mélyvízi
           mozdulatával, ami azt jelenti, Helló! vagy Te ott!,

és megcélozná vele azt a másikat, aki jó kilométerre
                      jobbra van. És ha ő éppen pihenőt tart,
           merő véletlen, de elkapja az üdvözlést, és

visszaküldi saját lassú félkezes táncát,
                     ami azt jelenti, Igen! vagy Itt vagyok!,
           mintha egyetlen hosszú ideghez kötötték volna, mielőtt

eszébe jut szerszáma és újabb üzenetet nyír
                     a földre, ami mellett aztán ki tudja, meddig
            járkál el a következő ötletig, vagy csak tudnia kell,

talán megáll és felnéz, a másikat keresi,
                    felemeli kezét, mintha azt kérdené, Még mindig?
            és Óh! és aztán elcsípné az öröm szikráit,

ahogy felröppennek a lábak körül, hogy aztán
                    lebegve lobbanjanak fel az alkonyatban, Igen!,
            munkájuk így viszi őket bele

az este szebbik részébe, mindkettő nyírja a füvet,
                    mindig előre, majd fordul vissza, aztán felnéznek,
             hátha megpillantják a másikat, akivel

közvetlenül megértik egymást,
                    az Isten és az Áldás csak azután kerül elő,
             hogy mindkettő visszafordult a Még és a Lassan

tengere felé. Ha tehetnék, és ha az, ami halakként
                   csillogott, ide-oda cikázna a széles
              szótlan távolságon át, a nap, bár véget ért,

soha nem érne ilyen fájdalmasan véget.
                   Ha eszükbe jutna, vagy tehetnék, ha csak félig akarnák,
              munkájuk – a duruzsoló emberi gépek

tologatása a füvön, és a fű, ami kaszavágásról
                   kaszavágásra kiegyezik ezzel – örökké tartana.
               És én imádnám minden percét.

*

A vers eredeti címe és megjelenési helye: Political Poem, in: Wade in the Water, Graywolf, Minneapolis, 2018. 

A vers szerzőjéről
Tracy K. Smith (1972)

Pulitzer-díjas amerikai költő.

A fordítóról
Mohácsi Balázs (1990)

Költő, kritikus, a Jelenkor szerkesztője, a Versum főszerkesztője. Kötete: Hungária út, hazafelé (versek, Jelenkor, 2018).

Kapcsolódó
Tracy K. Smith: Gázolj a vízben
Tracy K. Smith: Te nem tűnődsz el néha?