Lusta álmom messze tart

Lusta álmom messze tart,
Délre, hol illatos a tavasz.
A víz tükrén sikló hajón hangszerek hangja,
Könnyű por repül az utcákon, a fűzfabarka.
A város ma virágot csodál.

Lusta álmom messze tart,
Délre, hol tiszta az ősz.
Hideg színnel terpeszkedik ezer li-n át a táj,
A virágzó nádas mélyén magányos hajó áll.
Holdfényes toronyban furulyaszó.

Függöny mögött eső duruzsol

Függöny mögött eső duruzsol,
Fakul a tavasz nyoma,
Selyem takaróm nem tűri az éj hidegét.
Álmomban feledem, hogy vendég vagyok e tájon,
És csak élvezetre vágyom.

Ne támaszkodj korlátra
A végtelen hegyek és folyók előtt!
A búcsú könnyű, találkozni nehéz.
Sodró vízbe hullanak a szirmok, velük tart a tavasz,
Égi boldogságom, miért nem maradsz?

*

A fordító jegyzete:

Li Yu (937-978) kínai uralkodó, költő. Huszonnégy évesen lépett a születésével egy időben megalapított Déli Tang királyság trónjára, ahonnan tizenhárom évvel később a Kínát újraegyesítő Song-dinasztia alapítója, Taizong taszította le. Két évvel később a győzedelmes Taizong császár parancsba adta, hogy mérgezzék meg Li Yu-t, mert egy versben felszólalt országának elpusztítása és második feleségének megerőszakolása ellen. 

Harmincegynéhány fennmaradt verse közül ezúttal két kései darabot közlünk magyar fordításban. 

*

A művek megjelenési helye és ideje: Song of the Immortals: An Anthology of Classical Chinese Poetry (Bilingual Edition), New World Press: Beijing, 1994.