Belfast Confetti

Egyszer csak megjelentek a rohamrendőrök, szemerkélni kezdtek felkiáltó-
jelek,
Magok, csavarok, szögek, slusszkulcsok. Szilánkos betűkészlet. És
a robbanás
Maga – egy csillagikon a térképen. Ez a kötőjellel írt sor pedig
lövéssorozat ...
Próbáltam befejezni fejben egy mondatot, de
dadogásba fulladt,
A sikátorokat és a mellékutcákat pontok, vagy kettőspontok
zárták le.

Jól ismerem ezt a labirintust – Balaclava, Raglan, Inkerman,
Odessa Street –
Mégis, miért nem menekülhetek? Minden lépés központozott. Crimea Street.
Megint zsákutca.
Egy Saracen, Kremlin 2-es acélháló. Makrolon-arcpajzsok. Walkie-
talkie-k. Mi a
Nevem? Honnan jöttem? Hová Megyek?
Sok kis kérdőjel pergő sortüze.

1798

Pipacsok nőttek ott, ahol találkoztunk,
és vadszőlő emelte körénk buja sátrait.
Pofija, mint a rózsa, vagy havon a vér,
pápai spanyol bor színezte sápadt ajkait.

A vadvirágok közt táncban és gyönyörben ringva
kézenfogtam őt, adta magát az alkalom.
Aztán kitárta szemét a jövő felé,
és azt jósolta, hogy hazámat elhagyom.

Megcáfoltam volna, de számhoz nyomta az ajkát,
és gael nyelvemről tört angolságot szopott.
Közben tövises vadrózsakarokkal karolt át.

Még itt vagyunk, pedig századok teltek el.
Hegyoldalon sikló fehér virágok vagyunk,
jelképek egy lázadó dalból, amit már senki nem énekel.

*

Jegyzetek:

A Belfast Confetti a házibomba szlengben elterjedt megnevezése. Ciaran Carson ezzel a versével az 1968-1998 közötti észak-írországi állapotokat idézi meg, amikor az angol-ír, republikánus-lojalista, katolikus-protestáns konfliktus mindennapos erőszakba torkollott. 1969-ben maga a költő is passzív résztvevője volt egy utcai harcnak.

Saracen, Kremlin 2-es acélháló. Makrolon-arcpajzsok: a felsorolt márkanevek az észak-írországi harcok állandó kellékei voltak. Az FV603-Saracen páncélozott személyszállító járművet a brit rendfenntartó erők használtak, még pedig úgy, hogy a rájuk támadó katolikus/republikánus tömeggel szembeni védekezésül, többnyire Kremlin-2-es acélhálót vontak maguk és a csapatszállító elé. A Makrolon márkájú arcpajzs pedig tömegoszlatáskor védte a rendfenntartók arcát, voltaképpen egy polikarbonát-rostéllyal ellátott sisakról van szó.

A verset tartalmazó eredeti kötet: Ciaran Carson, Irish for No. Oldcastle, Gallery Press, 1987.

1798: A cím egy 1798-ban kirobbant ír felkelésre utal, amit Theobalt Wolfe Tone vezényletével az Egyesült Írek (United Irishmen) köztársaságpárti mozgalma vívott Anglia ellen, kevés sikerrel. A győztesek a dublini látszatparlamentet feloszlatták, így Írország elvesztette addigi félfüggetlen státuszát és teljes mértékben Londonból irányított tartománnyá vált. A felkelés résztvevőit kivégezték, Wolfe Tone pedig minden valószínűség szerint önkezével vetett véget életének a dublini börtönben. Az ír republikánus hagyományban (ismertebb képviselői a Sinn Féin és az IRA) az 1798-as felkelők mártírokká, példaképpé váltak, s ma is sokan tisztelik őket. A hagyomány szerves részét képezték azok a „lázadó dalok”, amik szimbolumok mögé bújtatva örökítették meg az angolellenes küzdelmeket és averziókat. Ciaran Carson a közismert dalok metafora-és szimbólumkészletét használta fel, ám versében új jelentéssel töltötte meg azokat, szélesebb keretbe helyezve 1798 problematikáját. Az angol-ír, ír-északír, katolikus-protestáns dichotómiák, többszörös identitásválságok egyfajta jelenkori értelmezését adva.

A verset tartalmazó eredeti kötet: Ciaran Carson, The Twelfth of Never, London, Picador, 1999.

Poems by Ciaran Carson from Collected Poems: Volume One (2023) are reproduced by kind permission of The Gallery Press.