mikor jóllaktunk
boldogok voltunk
mondtuk is mindig
ha jóllaktál
akkor öröm lakik benned
és más nem is kell semmi sem
csak mentünk az Obeliszk megállóhoz
csak mentünk a pusztáson át a Harmincas boltba
csak mentünk a hegyre hóvirágot szedni és nézni
a vízerőművet
és ételekről beszélgettünk
hogy anya hogyan készíti a tökösragut
hogy a mama vesz egy zsák cukrot és pálinkát főz
meg hogy milyen finom a baconízű csipsz
meg a krumpli majonéz uborka
és ha a salátát te gyümölccsel szereted
akkor tehetsz bele egy fél zöld almát
de a csipszet nem kell rögtön kiszórni
csak amikor feltálalsz akkor jöhet a csipsz is
és a fekete kenyérből feltétlen vegyetek

*

mikor szibériában éltünk
mama vett télire egy láda csirkecombot
és az erkélyen tartotta
védte az éhes fagyott madaraktól
felvette a lila pulóverét fogta a fejszét és ment széthasogatni
a combokat
aztán mondta mindenkinek
gyertek combocskát enni
fogod a combot citromos-majonézes pácba teszed
aztán bekened paprikával és be a sütőbe
levest is főzött csirkecombból
gyertek töltött csirkecombot sütök
gyertek csirkecombos pirogot sütök
vagy csak krumplival bele a sütőbe
gyertek enni

*

mikor szibériában éltünk
jártunk a sírokhoz
és hagytunk ott ételt
és amikor hazaértünk
fájt a szívem az ott hagyott fasírtok
és csokik miatt

*

mikor szibériában éltünk
nem volt időnk
egyáltalán semmilyen időnk nem volt
mind a faliórákról tájékozódtunk
meg a toronyóráról a Jaroszama megállóban
és mindig mindenki időben érkezett
időben érkeztek a munkahelyükre
soha senki nem késett el
mert ebben az üres pusztaságban
mi gyorsak és pontosak voltunk
üresek és gyorsak voltunk
és értelmetlenek voltunk
mint léggömbök
a szürke szélben

(A vers eredeti címe: Когда мы жили в Сибири)