10 remek könyv, amelyek filmes adaptációját alig várjuk
Fotó: Wikipedia
10 remek könyv, amelyek filmes adaptációját alig várjuk

Az elkövetkező hónapok során nem kevés olyan mozgóképes könyvadaptáció érkezik, amelyek feltehetően óriási élményt nyújtanak majd a mozivásznon, ám előtte mindenképpen érdemes elolvasni a filmek alapjául szolgáló irodalmi műveket. Ezúttal tíz olyan könyvet gyűjtöttünk össze, amelyek filmes adaptációira már nem kell olyan sokat várnunk.

Agatha Christie: Halál a Níluson

1937-ben jelent meg a krimi koronázatlan királynőjének egyik leghíresebb detektívregénye, a Halál a Níluson, amelyet hazánkban egy évvel később Poirot kéjutazáson címmel adtak ki. Agatha Christie saját bevallása szerint az egyik legjobb külföldi utazós könyvének tartotta csavaros krimijét, amelynek cselekménye szinte teljes egészében Egyiptomban, a Nílus folyón játszódik. A Karnak nevű hajó gazdag utasai régészeti leletek reményében utaznak az egzotikus országba, ám hamarosan furcsa balesetek és rejtélyes halálesetek történnek a hajón, melynek utasai közt az éppen vakációzó Hercule Poirot is megtalálható. A belga nyomozó a rá jellemző akkurátus higgadtsággal és megtéveszthetetlen éleslátással veti bele magát a szerelmi háromszög, hazugság, megtévesztés és zsarolás bonyolult útvesztőjébe, hogy a fordulatokban gazdag regény végén könyörtelenül leleplezze a gyilkost. A méltán népszerű könyvből Kenneth Branagh rendezett filmet, amelyet februárban nézhetünk meg a mozikban, és az előzetese alapján legalább olyan stílusosnak ígérkezik, mint öt évvel ezelőtti Christie-adaptációja, a Gyilkosság az Orient expresszen.

Joe Hill: Fekete telefon

Joe Hill 2005-ben robbant be az irodalmi életbe Fekete telefon című könyvével, amelyben tizenöt novellát adott közre. A hátborzongató gyűjteményért Stephen King fiát még ugyanabban az évben Bram Stoker-díjjal jutalmazták, a címadó novellából pedig Scott Derrickson rendezett egy nem kevésbé hideglelősnek ígérkező természetfeletti horrorfilmet Ethan Hawke főszereplésével. A népszerű amerikai színész alakítja azt a pszichopata sorozatgyilkost, aki a hetvenes években kisfiúkat rabol és öl meg egy coloradói kisvárosban. Legújabb kiszemeltjét, a tizenhárom éves John Finney-t is a hangszigetelt pincéjébe zárja, ahol a srác egy ősrégi fekete telefont talál, amely éjszakánként csörögni kezd, és amikor felveszi a kagylót, a korábbi áldozatok suttogását hallja, akik segíteni próbálnak neki a szökésben. Joe Hill pattanásig feszült novellája kiváló irodalmi alapanyag egy vérfagyasztó horrorfilmhez, mi pedig nagyon várjuk a Sinister rendezőjének ígéretes adaptációját, amelyet júniusban mutatnak be a hazai mozik.

Patricia Highsmith: Mélyvíz

Patricia Highsmith nevét elsősorban Tom Ripley-regényei tették ismertté, amelyekből több filmadaptáció is készült. Első, a Két idegen a vonaton című regényéből Alfred Hitchcock rendezett egy ma már klasszikusként számontartott thrillert, az ötvenes évek elején eredetileg álnéven megjelent Carol című leszbikus regényéből pedig 2015-ben Todd Haynes készített egy érzékeny és felkavaró adaptációt Cate Blanchett és Rooney Mara főszereplésével. A huszadik századi amerikai írónőt Graham Greene „az értelem költőjének” nevezte, akinek neve elsősorban a pszichológiai thriller műfajával forrt össze. Mélyvíz című regénye 1957-ben jelent meg, melynek főhőse egy nyílt kapcsolatban élő házaspár. Amikor Melinda három szeretőjének is nyoma vész, a gyanú rögtön férjére, Victorra terelődik, a férfi azonban teljesen ártatlannak tűnik. A Holtodiglan szerzője, Gillian Flynn így nyilatkozott a Mélyvízről a Wall Street Journalnak adott interjújában 2014-ben: „Tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt egy antikváriumban akadtam erre a könyvre. Emlékszem, arra gondoltam, hogy lehet, hogy eddig senki sem beszélt nekem róla. A tehetséges Mr. Ripley vagy az Idegenek a vonaton miatt sokan ismerik Highsmitht, de a többi művét alig olvassák. Ez egy házassági thriller, ahol minden fóbia, félelem és sötétség a pár otthonában gyökerezik, az ilyesmi pedig mindig is érdekelt, a provokatív hadviselés a férj és a feleség között.” A Mélyvíz nem más, mint egy pszichopata skizofrén sötéten megrajzolt portréja, amelyből Ben Affleck és Ana de Armas főszereplésével húsz év szünet után Adrian Lyne rendezett filmet, akinek olyan felejthetetlen pszichothrillereket köszönhetünk, mint a Végzetes vonzerő vagy a Jákob lajtorjája. Adrian Lyne sokak által régóta várt rendezői visszatérését valamikor idén láthatjuk majd az Amazon Prime Video streamingszolgáltatón.

Joyce Carol Oates: Blonde

Amikor 2003-ban a Washington Post újságírója megkérdezte Joye Carol Oatestól, hogy véleménye szerint melyik műve miatt fog rá majd emlékezni az utókor, ezt válaszolta: „Micsoda kérdés! Fej vagy írás alapon a Blonde vagy az Ők című könyveim miatt. Könnyen mondhatnék most más címeket is, de egy írónak nagyon nehéz választania a saját művei közül, ugyanolyan bonyolult, mintha egy anyának kellene választania a saját gyermekei közül.” A több mint hétszáz oldalas Blonde című regény az 1938-ban született amerikai írónő egyik leghosszabb műve, amelyben Marilyn Monroe lelki életének tragikus fázisait és egyre felkavaróbb belső megrázkódtatásait írta meg szikrázóan impresszionista beütésű prózában, ő maga mégis kijelentette, hogy regényét ne életrajzként, hanem fikcióként olvassuk. A Nemzeti Könyvdíjra és Pulitzer-díjra jelölt, ám magyarul sajnos egyelőre meg nem jelent monumentális könyvből Ana de Armas főszereplésével az az Andrew Dominik rendezett filmet, akinek az ezredforduló utáni időszak legköltőibb és legszuggesztívebb westernfilmjét, a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Fordot köszönhetjük. Az ausztrál filmrendező minden bizonnyal egyszerre magával ragadó és lesújtó filmjét a Netflixen nézhetjük majd meg valamikor 2022-ben.

Don DeLillo: Fehér zaj

Az 1936-ban született Don DeLillo a hetvenes évek elején adta ki első regényét, az áttörést karrierjében pedig a másfél évtizeddel később, 1985-ben megjelent nyolcadik könyve, a Fehér zaj hozta el számára. A posztmodern irodalom egyik amerikai előfutáraként számontartott remekművet a megjelenése évében Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazták, 2005-ben pedig felkerült arra a Time magazin által összeállított listára, amelyben az 1923 óta megjelent száz legjobb angol nyelvű regényt gyűjtötték össze. A közel hatszáz oldalas, meglehetősen sokrétű és embert próbáló narratívájú mű főhőse Jack Gladney, a németül nem is beszélő hitlerológiaprofesszor, akinek életét gyökerestül felforgatja, amikor az otthona közelében egy mérgező gázfelhő szabadul el. Az egyetemi tanáron fokozatosan lesz úrrá lesz a düh és a paranoia, felesége, Babette pedig mindeközben egy kísérleti gyógyszert kezd el szedni, amely megszünteti a halálfélelmet. Don DeLillo szürreálisan filozofikus regényében lényegre törően ragadja meg a mindennapi létezés abszurditását egy a média által uralt és elfajzottan kapitalista társadalomban, amely a megjelenése óta csak aktuálisabb problémákra reflektál. A bravúros könyvből a Házassági történet rendezője, Noah Baumbach rendezett filmet Adam Driver és Greta Gerwig főszereplésével, amelyet valamikor idén mutatnak be a mozik.

Stephen King: Borzalmak városa / A tűzgyújtó

Az elmúlt években Stephen King számos művének feldolgozását láthattuk a moziban nagyjátékfilmként és a tévék képernyőjén sorozatként, gondoljunk csak A kívülállóra, A Lisey történetére, az Álom doktorra, A magas fűbenre, az Azra vagy a Kedvencek temetőjére. Idén két mozgóképes adaptáció biztosan érkezik „a horror királyától”, méghozzá két korai regényéből, amelyek a mai napig a rajongók kedvencei. Az 1975-ben megjelent Borzalmak városa Stephen King második regénye, melynek főhőse Ben ​Mears, a sikeres író traumatikus gyermekkora után tér vissza a Jerusalem's Lot nevű kisvárosba, melynek egyik hírhedt házába egy vérszívó fészkelte be magát. A hátborzongató vámpíros történetből az Annabelle 3 rendezője, Gary Dauberman forgat filmet, amelyet idén láthatunk majd a mozikban. Szintén 2022-ben mutatják be A tűzgyújtó című, 1980-ban megjelent regény adaptációját Keith Thomas rendezésében, melynek főhőse a nyolcéves szőke kislány, Charlie McGee, aki telekinetikus képességének köszönhetően képes bárkit és bármit a környezetében lángra lobbantani. A CIA és más titkos szervezetek elől az édesapjával (őt Zac Efron alakítja majd) együtt menekülő kislány története legalább annyira feszültnek ígérkezik, mint a vámpírok ellen küzdő városlakók kálváriája.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Erich Maria Remarque tizennyolc éves korában került német katonaként a frontra, egy évvel később súlyosan megsérült, majd húszéves korában szerelt le. Az első világháborúban szerzett tapasztalatait az 1929-ben kiadott Nyugaton a helyzet változatlan című regényében örökítette meg, amelyet 22 nyelvre fordítottak le, a megjelenését követő másfél év alatt pedig két és fél millió példányt adtak el belőle világszerte. Az alig több mint kétszáz oldalas regény főhőse Paul Baumer, akinek háborús pokoljárásán keresztül az eredetileg Erich Paul Remark néven született író letaglózó erővel ábrázolja a német katonák borzalmas mentális és fizikai megpróbáltatásait a fronton, de azt is könyörtelenül bemutatja, hogy az életben maradt közlegények milyen nehézségekkel szembesültek, miután hazatérve megpróbáltak visszailleszkedni a társadalomba. Minden idők egyik legfontosabbnak tartott háborús regényéből Edward Berger német rendező készített egy új adaptációt Daniel Brühl főszereplésével, amelyet a Netflixen nézhetünk majd meg 2022-ben.

Jane Austen: Meggyőző érvek

Jane Austen 1817-ben, negyvenegy éves korában bekövetkezett halála előtt nem sokkal fejezte be utolsó regényét, a Meggyőző érveket, amely sokak által a legérettebb és legjobbnak tartott műve. Az angol írónő halála után fél évvel megjelent történet (amelyet magyarul Tartózkodó érzelem címmel is kiadtak) főhőse a huszonhét éves Anne Elliot, akit a családja és barátai korábban lebeszéltek arról, hogy egy bizonytalan jövőjű tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek hét egymástól távol töltött év után újra találkoznak, ám az időközben meggazdagodott Wentworth kapitányt már nem fűzik gyengéd érzelmek Anne-hez, akire talán a vénlányok sorsa vár. A kevéssé ismert regényből Carrie Cracknell rendezett kosztümös filmet Dakota Johnson főszereplésével, amelyet a Netflixen láthatunk majd idén.

Bram Stoker: Drakula

Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula című klasszikusának népszerűsége a mai napig töretlen nemcsak az olvasók, hanem a filmesek körében is. A tavaly Bartók Imre új fordításában megjelent gótikus levélregényről ezt írja Bényei Tamás a Világirodalom című könyv A modernizmus az angol irodalomban című fejezetében: „...a racionalitás erőinek veresége és a civilizáció központjának számító Anglia sötét erők általi inváziója pedig sok tucat korabeli regényt ihletett, köztük Bram Stoker Drakuláját, amely egyben a női szexualitástól való rettegést is belevetítette a vámpírtörténet nagyon is aktualizáló feldolgozásába.” Drakula gróf kultuszának ismeretében nem meglepő, hogy több mozgóképes adaptáció is készül a sűrű atmoszférájú műből, amelyek az eddigi információk alapján mind felettébb izgalmas és újszerű megközelítését nyújtják majd a rengeteg alkalommal adaptált regénynek. A nomádok földje Oscar-díjjal jutalmazott rendezőnője, Chloé Zhao például sci-fi- és westernkörnyezetbe helyezve meséli el újra a vérszívó gróf történetét, A boncolás és A trollvadász rendezője, André Øvredal pedig a regény egyetlen epizódját dolgozza fel Last Voyage of the Demeter című filmjében, méghozzá azt a kalandos fejezetet, hogy miként szállították el a Demeter nevű hajón Drakulát Várnából Angliába. Az előzetes hírek alapján nem tekinthetjük teljes értékű adaptációnak, de itt mindenképpen meg kell említenünk a Renfield című mozi tervét is, amelyben az újabban eszelős alakításokat produkáló Nicolas Cage bújik Drakula bőrébe, elmegyógyintézetbe zárt őrült szolgáját, Renfieldet pedig Nicholas Hoult alakítja majd. Zhao filmjének és a Renfieldnek a bemutatási dátuma még nem ismert, André Øvredal hajós horrorfilmjére pedig 2023-ig kell várnunk.

A bibliai evangéliumok

Mel Gibson A passió című filmjének folytatása, a Passió: Feltámadás jelenleg még csak az előkészületi fázisban tart, Terrence Malick legújabb, evangéliumokat feldolgozó filmjének viszont már az utómunkálatai zajlanak, szóval elképzelhető, hogy még idén bemutatják valamelyik nemzetközi filmfesztiválon. A The Way of the Wind című filmben az Arany Pálmával jutalmazott amerikai filmrendező Jézus életének számos meghatározó epizódját meséli el minden bizonnyal a rá jellemző hipnotikus és poétikus módon, a szuggesztív líraisággal telített vizuális ábrázolásmódot pedig olyan remek színészek erőteljes alakításai egészítik majd ki, mint a Sátánt játszó Mark Rylance, a Péter apostolt alakító Matthias Schoenaerts, Ben Kingsley és nem utolsósorban persze Röhrig Géza, aki nem más, mint Krisztus bőrébe bújik Az élet fája rendezőjének új mozijában.

Az esszé szerzőjéről
Bajtai András (1983)

Költő, műfordító, a Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog alapító szerkesztője. Versum-díjas. Legutóbbi kötete: Kerekebb napok (Kalligram, 2014)

Kapcsolódó
Tíz megrendítő vers a költészet világnapjára
Bajtai András (1983) | 2022.03.21.
Öt kihagyhatatlan dokumentumfilm világhírű írókról az HBO Max és a Netflix kínálatából
Bajtai András (1983) | 2022.04.22.