James Joyce szólítása

J. J. pillanatokat különít el, kivonja őket
az élet banális láncolataiból,
és maró hatású villámokba
oltja őket, vagy labirintusokban szórja szét,
és mindaz, ami Dublinból megmarad,
az ábrázolható végső határaiig
jut el. Az olvasás aktusa
kalanddá válik így,
és a leplezetlen befejezetlenségben
a határtalan meseszövésbe
kapaszkodik.

Posztumusz párbeszéd Céline-nel

„Az életben a lehetséges
legnagyobb kínt keresem,
hogy egy elviselhetetlen görcsben
önmagam találjam meg,
mielőtt meghalok.”
Így Louis-Ferdinand  Destouches.
„Én pedig, ellenkezőleg,
az életben  a lehetséges
legtágasabb határát
keresem a felfogható legnagyobb
gyönyörnek a galaxisok
állandó tágulásában.”

* 

A versek eredeti megjelenési helye: Poemetto gastronomico e altri nutrimenti, Jaca Book, Milano, 2012)