„Ti nem ismeritek az ártó, nyomtalan csatornabűzt,
mit szerelők se lelnek, mi eljön minden éjjel; ti nem ismeritek
a bánat hangtalan hangját az ősi ágyban hajnali háromkor...
a régi ház az ártó bűzzel s a hajnali búval én vagyok,
bennem a múlt: jelenvaló, s a romlás jóvátehetetlen.
S hogy mi történik­ – a múltból csak azt látjátok, mi elmúlt.
Nem azt, mi folytonos jelen.

Thomas Stearns Eliot: Családi találkozó (Gergely Ágnes fordítása)