Maurice Maeterlinck: A vakok
Fotó: Wikipedia
Maurice Maeterlinck: A vakok

A flamand szerző egyik csúcsművét Pápai Sára friss fordításában közöljük.

Személyek

A PAP[1]

HÁROM VAKON SZÜLETETT FÉRFI

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI

AZ ÖTÖDIK VAK FÉRFI

A HATODIK VAK FÉRFI

HÁROM ÖREG, IMÁDKOZÓ VAK NŐ

A LEGÖREGEBB VAK NŐ

EGY FIATAL VAK NŐ

EGY ŐRÜLT VAK NŐ

 

Egy réges-régi északi erdő mélyen a csillagos égbolt alatt, mely az öröklétből ered. Középen egy nagyon öreg pap ül az éjszakában hatalmas, fekete lepelbe burkolózva. Feje és felsőteste hátrahanyatlik, halálos mozdulatlanságban támaszkodik egy hatalmas, odvas tölgyfa törzsének. Arca ijesztően sápadt, viaszossá dermedt, lilás ajkai szétnyíltak. Néma és mozdulatlan szemei az örökkévalóság nem látható oldalát fürkészik, megannyi örök fájdalomtól véresen csillognak a könnyek alatt. Haja egészen fehér, erős szálú, ritkás tincsekben hullik arcára, mely fényesebb és fáradtabb, mint a komor rengeteg figyelmes csöndje. Rendkívül vékony kezei mereven ragaszkodnak combjaihoz. Jobb oldalon hat öreg vak férfi ül köveken, tönkökön és halott faleveleken. Balra, a férfiakkal szemben, és tőlük egy gyökerestől kifordult fával és sziklák törmelékeivel elválasztva, hat vak nő ül. Közülük hárman hallhatóan, szüntelenül imádkoznak és siránkoznak. Egy másik igencsak öreg. Az ötödik nő, néma őrületben egy alvó kisgyermeket[2] tart a térdén. A hatodik furcsa mód fiatal, hosszú haja elönti egész lényét. A nők, akárcsak a férfiak, bő, sötét egyforma ruhát viselnek. Többségük könyökét térdének támasztva, arcát kezei közé zárva várakozik. Úgy tűnik, mindannyian elvesztették feleslegesnek hitt gesztusaik szokását, s nem fordítják fejüket a Sziget[3] halk és nyugtalanító hangjai felé. Nagy, temetőbe illő fák, tiszafák,[4] szomorúfüzek, ciprusok takarják el őket hűséges árnyaikkal. Rengeteg, beteges aszfodélosz[5] virágzik nem messze a paptól az éjszakában. Rendkívül sötét van, a holdfény hiába próbálja félretolni a lombok leplét itt-ott.

 

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Még mindig nem jött vissza?

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Felébresztett!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én is aludtam.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én is aludtam.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Még mindig nem jött vissza?

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem hallom jönni.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ideje lenne visszatérni az intézetbe.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Tudnia kellene, hol vagyunk.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mióta elment, hidegebb van.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Tudnia kellene, hol vagyunk!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Tudja valaki, hol vagyunk?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Nagyon sokat gyalogoltunk, messze lehetünk már az intézettől.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Lám! A nők szemközt vannak?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Maguk előtt ülünk.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Várjanak, közelebb megyek. (Feláll és tapogatózik.) Hol vannak? Mondjanak valamit, hadd halljam, merre vannak!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Erre, a köveken ülünk.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI (Elindul, a fatörzsnek és a szikláknak ütközik.) Van itt valami közöttünk…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Jobb, ha a helyünkön maradunk!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Maguk hol ülnek? Szeretnének idejönni hozzánk?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Mozdulni sem merünk!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Miért választott el minket egymástól?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Imádságot hallok a nők felől.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Igen, a három öreg nő imádkozik.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nincs még itt az imádság ideje!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Imádkozhatnak később a hálóteremben!

(A három öreg nő folytatja imáját.)

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Szeretném tudni, ki mellett ülök.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hiszem, én a közelében ülök.

(Körbetapogatóznak.)

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem érinthetjük meg egymást!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Pedig nem lehetünk távol egymástól. (Tapogatózni kezd maga körül, botjával megüti az ötödik vakot, aki tompán felnyög.) Mellettünk van az, aki nem hall!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem mindenkit hallok, az imént még hatan voltunk!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Kezdem érteni. Kérdezzük meg a nőket is, tudni kell, mire számíthatunk. Még mindig hallom, ahogy a három öreg nő imádkozik. Együtt vannak?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Mellettem ülnek egy sziklán.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én halott leveleken ülök!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI És a szép vak lány, hol van?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Közel van az imádkozókhoz.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hol van az őrült és a gyermeke?

EGY FIATAL VAK NŐ Alszik. Ne ébressze fel!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ó, maga milyen messze van tőlünk! Azt hittem, előttem van.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Most már tudjuk, amit tudnunk kell. Beszélgessünk kicsit, míg a pap visszatértét várjuk.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt mondta, hogy csendben várakozzunk.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem templomban vagyunk.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Nem tudhatja, hol vagyunk.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Félek, mikor nem beszélek.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Tudják, hogy hová ment a pap?

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Úgy tűnik, hogy túl sokáig hagy minket magunkra.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Túl öreg. Mintha ő maga sem látna már egy ideje. Nem akarja bevallani, fél, nehogy más foglalja el a helyét köztünk, de azt gyanítom, többé már nem láthat. Más vezetőre lenne szükségünk. Már nem is hallgat ránk, mi pedig túl sokan vagyunk. Csak a három apáca és ő lát az egész házban, s mindannyian öregebbek nálunk! Biztosan rossz felé vezetett minket, és most keresi az utat. Hová ment? Nincs joga itt hagyni bennünket…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Nagyon messzire ment, azt hiszem, ezt mondta a nőknek.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Már csak a nőkkel áll szóba? Mi már nem is létezünk? Még a végén panaszkodnunk kell rá.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Mégis kinek tenne panaszt?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Még nem tudhatom, meglátjuk, meglátjuk. De hova mehetett? Megkérdezem a nőket.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Belefáradt a sok gyaloglásba. Azt hiszem, ő is leült közénk egy kicsit. Az elmúlt napokban nagyon szomorú és legyengült volt. Fél, mióta az orvos meghalt. Magányos. Szinte meg sem szólal. Nem tudom, mi történhetett. Ma mindenképpen sétálni akart. Azt mondta, látni akarja a Szigetet még utoljára a nap alatt, mielőtt beköszönt a tél. Úgy tűnik, hogy a tél hosszú és zord lesz, a jég érkezik már észak felől. Nyugtalan volt. Azt mondják, az éppen elmúlt nagy viharok megduzzasztották a folyót, és az összes gát átszakadt. Azt is mondta, hogy retteg, mert a tenger minden ok nélkül háborog, a Sziget sziklái pedig már nem bírják visszatartani a hullámok haragját. Meg akarta nézni, de nem mondta el nekünk azt, amit látott. Azt hiszem, most kenyérért és vízért ment a bolondnak. Azt mondta, hogy talán nagyon messze kell mennie. Várni kell.

EGY FIATAL VAK NŐ Mielőtt elment, megfogta a kezeimet. Remegett, mintha félne. Aztán megcsókolt…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ó, jaj!

EGY FIATAL VAK NŐ Kérdeztem tőle, hogy mi történt. Azt mondta nekem, hogy még nem tudhatja. Azt mondta, az öregek uralma talán már a végéhez ért…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mit akart ezzel mondani?

EGY FIATAL VAK NŐ Nem értettem. Azt mondta, a nagy világítótorony felé megy.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Van erre világítótorony?

EGY FIATAL VAK NŐ Igen, a Sziget északi részén. Úgy hiszem, nem lehet messze tőlünk. Azt mondta, a lombokon át látta a fényét. Sosem tűnt szomorúbbnak, mint ma, és azt hiszem, napok óta sírt. Nem tudom, miért, én is sírtam, anélkül, hogy láttam volna. Nem hallottam, mikor elment, és nem faggattam tovább őt. Hallottam, ahogy lehunyja a szemét, nem akart már több szót szólni…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nekünk semmit nem mondott.

EGY FIATAL VAK NŐ Nem hallgatják, mikor beszél!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Mind sutyorognak, mikor beszél!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csupán „Jó éjszakát” kívánt, mikor elment.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Későre járhat.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Kétszer-háromszor is elismételte: „Jó éjszakát”, mintha aludni menne. Hallottam, ahogy rám nézett és mondta: „Jó éjszakát, jó éjszakát”.  Ha valaki nagy szemekkel figyel, a hangja megváltozik.

AZ ÖTÖDIK VAK FÉRFI Könyörüljenek a világtalanokon!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ki beszél itt ok nélkül?

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hiszem, az, aki nem hall.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csend legyen! Nincs itt a könyörgés ideje!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Merre ment kenyérért és vízért?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ A tengerpart felé indult.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Az ő korában nem lehet csak úgy a tengerhez menni.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Közel van hozzánk a tenger?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Igen, ha elhallgatnak, hallani lehet.

(A közeli tenger csendes moraja hallatszik, ahogy megtörik a sziklákon.)

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csak a három öreg nőt hallom imádkozni.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Jól figyeljen, az imádságon át meghallhatja.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Igen, hallok valamit, nem lehet messze.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Elszunnyadt, s most ébredezik.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Tévedésből vezetett ide minket. Nem szeretem hallani ezt a zajt.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Jól tudják, hogy a Sziget nem túl nagy, amint átléped az intézet kerítését, hallani lehet.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Sosem figyeltem rá.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Úgy tűnik, mintha ma mellettünk volna. Nem szeretem ilyen közelről hallani.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én sem. Egyébként sem kértük, hogy elhagyhassuk az intézetet.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Soha nem voltunk ilyen messze. Fölöslegesen hozott minket idáig.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Nagyon szép reggelünk volt ma. Azt akarta, élvezzük a nap utolsó sugarait, mielőtt az intézet falai közé zár minket egész télre…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Jobban szeretnék az intézetben maradni!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt is mondta, egy kicsit meg kell ismernünk a Szigetet, ahol élünk. Ő maga még sosem járta be teljesen. Van egy hegy, melynek tetejét senki nem ismeri, vannak völgyek, ahová senki nem ereszkedett le ez idáig, és barlangok, melyekbe senki be nem lépett még. Végezetül azt mondta, nem kell mindig a hálóterem boltozata alatt várni a napot. A tengerpartra akart vinni minket. Végül egyedül ment oda.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Igaza van, élnünk kell.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hiszen kint nincs mit látni!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Vajon most süt ránk a nap?

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Van még napfény?

A HATODIK VAK FÉRFI Nem hiszem, úgy tűnik, későre jár.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mennyi az idő?

A TÖBBI VAK Nem tudom. Senki sem tudja.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Még mindig világos lehet? (A hatodik vakhoz szól.) Maga hol van? Lásson, maga lát egy keveset, lásson!

A HATODIK VAK FÉRFI Azt hiszem, nagyon sötét van. Amikor süt a nap, kék vonalat látok a szemhéjam alatt. Láttam egyet, de annak már jó ideje, most nem látok semmit.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én magam tudom, hogy későre jár, mikor éhes vagyok. És most éhes vagyok.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azért nézzen fel az égre, hátha lát ott valamit!

(Mindannyian az ég felé emelik fejüket, csak a három vakon született nézi továbbra is a földet.)

A HATODIK VAK FÉRFI Nem tudom, égbolt alatt vagyunk-e.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI A hangok visszaverődnek, mintha barlangban lennénk.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, azért visszhangzik minden, mert este van.

EGY FIATAL VAK NŐ Úgy érzem, holdfény játszik a kezemen.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt hiszem, csillagos éjszaka van. Hallom a csillagokat.

EGY FIATAL VAK NŐ Én is.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem hallok semmi zajt.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csak a lélegzetünk hangját hallom!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, a nőknek van igaza.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Még sosem hallottam a csillagokat.

A MÁSIK KÉT VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mi sem.

(Éjszakai madarak szárnysuhogása hallatszik hirtelen a lombok közül.)

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hallgassák, hallgassák! Mi lehet felettünk? Hallják?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Valami történt közöttünk, a fejünk fölött, az ég alatt!

A HATODIK VAK FÉRFI Van valami felettünk, de nem érhetjük el!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem ismerős ez a zaj. Szeretnék visszamenni az intézetbe.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Tudnia kellene, hol vagyunk!

A HATODIK VAK FÉRFI Próbáltam felkelni, de tövisek vannak körülöttem, nem merek tapogatózni a kezeimmel.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Tudnia kellene, hol vagyunk!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Nem tudhatjuk!

A HATODIK VAK FÉRFI Nagyon messze lehetünk a háztól, már egyetlen zaj sem ismerős.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Régóta érzem a halott levelek illatát!

A HATODIK VAK FÉRFI Látta-e valaki a Szigetet hajdanán, és meg tudja-e mondani, hol vagyunk?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Mind vakok voltunk, mikor a Szigetre érkeztünk.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mi soha nem is láttunk.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ne aggodalmaskodjunk fölöslegesen. Hamarosan visszatér, várjunk még. De többé nem megyünk vele sehová.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Nem mehetünk egyedül!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem megyünk sehová. Jobban szeretném, ha ki sem kellene mennem.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem is akartunk sétálni, senki nem is kérte.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Ünnepnap van a Szigeten. Mindig kimegyünk a nagy ünnepeken.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Még aludtam, mikor megrázta a vállamat, és azt mondta: Ébresztő, ébresztő, itt az idő, a nap már fent ragyog! Így volt-e? Nem tudom. Soha nem láttam a napot.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Én magam láttam még nagyon fiatalon.

 A LEGÖREGEBB VAK NŐ Én is, de annak sok éve már. Gyermek voltam még, s alig emlékszem többre.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Miért akar mindenáron kivinni, valahányszor ragyog a nap? Mit is láthatnánk belőle? Sosem tudom biztosan, délben vagy éjfélkor járok-e sétálni.

A HATODIK VAK FÉRFI Jobban szeretek délben sétálni. Olyankor nagy világosságra gyanakszom, és a szemem szinte szétpattan az erőfeszítéstől, úgy szeretne végre kinyílni.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én legszívesebben az étkezőben maradok, a szénkályha közelében. Ma reggel nagy tűz volt benne.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Az udvarra[6] is vezethet minket, ott is ragyog a nap. Ott vigyáznak ránk a kert falai, biztonságban vagyunk. Nem lehet kimenni, ha a kapu zárva, nincs mitől tartani. Mindig bezárom. Miért érintette meg a bal könyökömet?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem én voltam, nem érhetlek el.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Pedig valaki megérintette a könyökömet!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem közénk tartozhat.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Szeretnék elmenni.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Istenem! Istenem! Mondd, hol vagyunk!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem várhatunk itt örökké!

(Egy nagyon messzi toronyóra nagyon lassan tizenkettőt üt.)

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Ó, milyen messze vagyunk az intézettől!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Éjfélt ütött az óra!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Delet harangozott! Tudja-e valaki? Mondjanak már valamit!

A HATODIK VAK FÉRFI Nem tudom, de azt hiszem, árnyékban lehetünk.

 ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Már semmi sem ismerős. Túl sokáig aludtunk!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Éhes vagyok!

A TÖBBI VAK Mind éhesek és szomjasak vagyunk!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Régóta lehetünk már itt?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Úgy érzem, mintha öröktől fogva itt lennénk!

A HATODIK VAK FÉRFI Sejtem már, hol lehetünk…

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Arrafelé kellene indulnunk, amerre éjfelet harangoztak…

(Az éjszakai madársereg hirtelen ujjongni kezd az éjszakában.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hallják? Hallják?

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem vagyunk egyedül!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Régóta gyanakodom: figyelnek minket. Talán visszajött?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem tudom, mi lehet ez. Felettünk van.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI A többiek nem hallják? Mindig csak hallgatnak!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Éppen hallgatjuk.

EGY FIATAL VAK NŐ Szárnysuhogást hallok magam körül!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Istenem! Istenem! Mondd, hol vagyunk!

A HATODIK VAK FÉRFI Sejtem már, hol lehetünk… Az intézet a nagy folyó túlpartján áll, áthaladhattunk az öreg hídon. A Sziget északi részére vezetett minket. Nem lehetünk messze a folyótól, talán hallanánk, ha hallgatnánk egy pillanatra. A part felé kellene mennünk, ha nem jön vissza… Éjjel-nappal nagy hajók járnak arra, a tengerészek meglátnának. Lehet, hogy a világítótornyot körülölelő erdőben vagyunk, de onnan nem ismerem a kivezető utat… Akar-e valaki követni?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Maradjunk ülve! Várjunk, várjunk. Nem tudjuk, merre van a nagy folyó, az intézetet pedig mocsaras vidék veszi körül. Várjunk, várjunk… Vissza fog jönni. Vissza kell jönnie!

A HATODIK VAK FÉRFI Tudja-e valaki, merről jöttünk ide? Útközben elmagyarázta nekünk.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem figyeltem rá.

A HATODIK VAK FÉRFI Senki nem hallgatta meg?

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI A jövőben hallgatnunk kell rá.

A HATODIK VAK FÉRFI Született-e közülünk valaki a Szigeten?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Jól tudja, hogy máshonnan jövünk.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ A tenger túloldaláról érkeztünk.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én azt hittem, meghalok, miközben átkeltünk a tengeren.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én is. Együtt utaztunk.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mindhárman egy plébániából valók vagyunk.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt mondják, innen látszik is tiszta időben. Északra fekszik. Nincs harangtornya.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Szerencse vagy véletlen lenne, hogy pont itt értünk partot?[7]

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Én másik irányból jöttem…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Honnan?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Gondolni sem merek rá… Alig emlékszem már, mikor beszélek róla… Túl régóta már… Ott hidegebb volt, mint itt…

EGY FIATAL VAK NŐ Én magam nagyon messziről érkeztem…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mégis honnan?

EGY FIATAL VAK NŐ Nem tudnám elmondani. Hogyan is magyarázhatnám el magának? Nagyon messze van innen, a tengereken túl. Nagy országból jöttem… Nem is tudom másként, csak mutatni, de azt nem táthatjuk már… Túl sokáig bolyongtam… De láttam a napot és a vizet, a tüzet, a hegyeket, az arcokat és a különös virágokat… Ezen a Szigeten hasonlók sincsenek. Túl sötét és túl hideg… Nem éreztem ismerős illatot, mióta nem látok… De láttam a szüleimet és a nővéreimet… Túl fiatal voltam még, hogy tudjam, hol vagyok… Játszottam a tengerparton… Ó, emlékszem, ahogyan láttam!... Egy napon a havat néztem a hegytetőn… Kezdtem felismerni a majdani boldogtalanokat…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hogy érti ezt?

EGY FIATAL VAK NŐ Időnként még felismerem őket a hangjuk alapján… Vannak emlékeim, melyek tisztábbak, ha nem gondolok rájuk…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Énnekem nincsenek emlékeim…

(Vándormadarak sokasága vijjogva repül el nagy szárnysuhogással a lombok felett.)

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Valami történik az ég alatt!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Miért jött ide?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Kitől kérdezi ezt?

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI A fiatal húgunktól.

EGY FIATAL VAK NŐ Azt mondták, meg tud gyógyítani. Azt mondta, egy nap látni fogok, és akkor elhagyhatom a Szigetet…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mind szeretnénk elhagyni a Szigetet!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mind itt maradunk!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Túl öreg, nem lesz ideje, hogy meggyógyítson minket!

EGY FIATAL VAK NŐ A szemhéjam bezárult, de érzem, hogy alatta a szemem eleven…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Az enyém nyitva van.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én nyitott szemmel álmodom.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ne beszéljünk a szemünkről!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem régóta van itt?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Egyik este hallottam ima közben a nők felől az ismeretlen hangot. Hallottam, hogy nagyon fiatal… Látni szerettem volna, amint meghallottam…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én nem vettem észre.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ő sosem figyelmeztet minket!

A HATODIK VAK FÉRFI Azt mondják, gyönyörű, mint a messziről jött asszony.

EGY FIATAL VAK NŐ Sosem láttam magam.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Sosem láttuk egymást. Faggatózunk, felelgetünk egymásnak, együtt élünk, együtt vagyunk szüntelen, mégsem tudjuk, kik vagyunk!... Megérinthetjük egymást két kezünkkel, de a szem többet tud, mint a kéz…

A HATODIK VAK FÉRFI Olykor látom az árnyékukat, ha ragyog a nap.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Sosem láttuk a házat, ahol élünk. Hiába ismerjük a falakat és az ablakokat, nem tudjuk, hol élünk!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt mondják, egy öreg, nagyon sötét és nyomorúságos kastély, melyet sosem ér a napfény, csak az a torony ragyog, melyben a pap szobája található.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nincs szükségük fényre, akik úgysem láthatják.

A HATODIK VAK FÉRFI Amikor a nyájat őrzöm az intézet körül, a juhok esténként maguktól térnek haza látván a torony fényét… Sosem vezettek tévútra…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Lám, sok-sok éve együtt vagyunk, mégsem ismerjük egymást! Úgy látszik, mindig egyedül vagyunk!... Látni kell, hogy szeretni lehessen…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Olykor azt álmodom, hogy látok…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Én magam csak akkor látok, amikor álmodom.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én éjfél előtt általában nem álmodom.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mit tehetnénk álmunkban, mikor a kezek mozdulatlanok?

(Széllökés zavarja meg az erdőt, a levelek sötét tömegben hullanak.)

AZ ÖTÖDIK VAK FÉRFI Ki érintette meg a kezeimet?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Valami hullik körülöttünk!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Fentről érkezik. Nem tudom, mi lehet…

AZ ÖTÖDIK VAK FÉRFI Ki érintette meg a kezeimet? Aludtam. Hagyjanak aludni!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Senki sem nyúlt a kezéhez.

AZ ÖTÖDIK VAK FÉRFI Ki fogta meg a kezeimet? Válaszoljanak hangosabban, kissé nagyot hallok…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Mi magunk sem tudjuk.

AZ ÖTÖDIK VAK FÉRFI Figyelmeztetni jöttek?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hiábavaló a válaszunk, semmit sem hall.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Be kell vallani, a siketek igazán boldogtalanok!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Belefáradtam, hogy csak ülünk!

A HATODIK VAK FÉRFI Belefáradtam, hogy itt vagyunk!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Úgy tűnik, távol vagyunk egymástól… Próbáljunk közelebb menni egymáshoz. Kezd hűvösödni…

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem merek felkelni! Jobb, ha a helyünkön maradunk.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Nem tudhatjuk, mi lehet közöttünk.

A HATODIK VAK FÉRFI Azt hiszem, mindkét kezem vérzik. Fel akartam állni.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hallom, hogy felém hajolsz.

(Az őrült vak nő hevesen dörzsöli szemét, felnyög, fejét makacsul a mozdulatlan pap felé fordítja.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Zajt hallok ismét…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt hiszem, szegény nővérünk dörzsöli a szemét.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Sosem csinál mást. Minden éjszaka hallom.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Őrült. Sosem mond semmit.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Meg sem szólal, mióta gyermeke van... Úgy tűnik, szüntelenül fél…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Magának nincs itt félnivalója?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Kinek?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Nekünk mind!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ De, igen, félünk!

EGY FIATAL VAK NŐ Régóta félünk!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Miért kérdezi ezt?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Magam sem tudom, miért kérdezem!... Van valami, amit nem értek… Úgy tűnik, mintha sírni kezdett volna valaki közülünk!...

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem kell félni. Azt hiszem, az őrült az…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Történik valami más is… Biztosan van még más is… Nem csak emiatt félek…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Amikor szoptatni viszi gyermekét, mindig így sír.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csak ő tud így sírni!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt mondják, olykor még lát…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Másokat nem hallani sírni.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Látni kell, hogy sírni lehessen…

EGY FIATAL VAK NŐ Virágok illatát érzem körülöttünk.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csak a föld szaga terjeng!

EGY FIATAL VAK NŐ Virágok, virágok nyílnak körülöttünk!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csak a föld szaga terjeng!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Virágillatot éreztem a szélben…

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csak a föld szaga terjeng!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, a nőknek van igaza.

A HATODIK VAK FÉRFI Hol vannak? Elmegyek értük, összegyűjtöm őket.

EGY FIATAL VAK NŐ Jobbra magától, álljon fel nyugodtan.

(A hatodik vak férfi lassan felkel, tapogatózik maga előtt, beleütközik a bokrokba és a fákba, az aszfodéloszok felé tart, melyeket útjába kerülvén összetör és letarol.)

EGY FIATAL VAK NŐ Hallom, ahogyan összetöri a zsenge szárakat! Álljon meg, álljon meg!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ne aggódjon a virágokért, a hazatérésen gondolkodjon.

A HATODIK VAK FÉRFI Már nem merek visszafordulni!

EGY FIATAL VAK NŐ Nem kell visszafordulni! Várjon. (Felkel.) Ó, milyen hideg a föld! Fagyni fog! (Habozás nélkül sétál a különös és sápadt aszfodéloszok felé, de a kidőlt fatörzs és a virágokkal körülvett szikladarabok megállítják.) Itt vannak! Nem érem el őket. A túloldalon, a maga oldalán vannak.

A HATODIK VAK FÉRFI Azt hiszem, összegyűjtöm őket. (Tapogatózva leszakítja a sértetlen virágokat, és átnyújtja. Az éjszakai madarak elrepülnek.)

EGY FIATAL VAK NŐ Úgy tűnik, mintha korábban láttam volna már ezeket a virágokat… Már nem emlékszem a nevükre… De milyen betegesek, milyen törékeny a száruk! Alig ismerem már fel őket… Azt hiszem, halotti virágok…

(Haját aszfodéloszokkal fonja össze.)

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Hallom a hajszálai zizegését…

EGY FIATAL VAK NŐ A virágok…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Nem láthatjuk…

EGY FIATAL VAK NŐ Magamat sem látom… Fázom.

(Ebben a pillanatban szél szalad az erdőn keresztül, a tenger hirtelen heves morajlásba kezd a közeli sziklafalak ellen.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Dörög!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hiszem, vihar készülődik.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt hiszem, ez a tenger.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI A tenger? A tenger volna? De hiszen olyan közel van hozzánk! Egészen itt, mellettünk! Hallom, ahogy körülvesz! Valami másnak kell lennie!

EGY FIATAL VAK NŐ Hullámok hangját hallom a lábam előtt.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hiszem, csak a szél élesztgeti a holt leveleket.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, a nőknek van igaza.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ide fognak érni a hullámok!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Merről fúj a szél?

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI A tenger felől.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Örökké a tenger felől jön… A hullámok körülvesznek bennünket. Nem jöhet másfelől…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ne gondoljunk a tengerre!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Gondolnunk kell rá, hiszen mindjárt elér bennünket!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem tudhatja, hogy a tenger az.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hallom a hullámok hangját, belemárthatnám mindkét kezemet! Nem maradhatunk itt! Lehetséges, hogy körülöttünk vannak!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Hová akar menni?

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Bárhová! Bárhová! Nem akarom többé hallani a vizek zaját! Menjünk innen! Menjünk innen!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Úgy tűnik, mintha mást hallanék. Hallgassák!

(Sietős, távoli léptek hallatszanak a halott levelekben.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Valami közeledik!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ő jön! Ő jön! Visszatér!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Aprókat lép, mint egy kisgyermek…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ma már ne hibáztassuk!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, ezek nem ember léptei!

(Egy nagy kutya terem az erdőben, elhalad a vakok előtt. Csend.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ki az? Ki maga? Könyörüljön rajtunk, olyan régóta várunk már!... (A kutya megtorpan, és elülső mancsaival a vak térdére támaszkodik.) Ó, jaj! Mit tett a térdemre? Mi ez?... Vadállat lenne? Azt hiszem, egy kutya… Ó! A kutya! Az intézet kutyája! Gyere ide! Gyere ide! Jött, hogy megszabadítson minket! Gyere ide! Gyere ide!

A TÖBBI VAK Gyere ide! Gyere ide!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Jött, hogy megszabadítson minket! Ez idáig követte a nyomainkat! Úgy nyalogatja a kezeimet, mintha örök idő telt volna el! Vonyít örömében! Meg fog halni az örömtől! Hallgassák! Hallgassák!

A TÖBBI VAK Gyere ide! Gyere ide!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Talán jön még vele valaki?...

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem, nem, egyedül van. Senkit nem hallok közeledni. Nincs szükségünk másik vezetőre, nincs nála jobb. Bárhová akarunk menni, odavezet. Engedelmeskedik nekünk…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Nem merem követni…

EGY FIATAL VAK NŐ Én sem.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Miért nem? Jobban lát, mint mi.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ne hallgassunk a nőkre!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hiszem, valami változott az égen. Szabadon lélegzem. Kitisztult a levegő…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ A tenger szele jár körülöttünk.

A HATODIK VAK NŐ[8] Úgy tűnik, világosodik. Azt hiszem, felkel a nap…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt hiszem, hideg lesz…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Visszatalálunk az utunkra. Vezet engem! Vezet engem! Megrészegíti az öröm! Nem tudom visszatartani!... Kövessenek! Kövessenek! Hazamegyünk!...

(Felkel, a kutya a mozdulatlan paphoz vezeti, és ott megáll.)

A TÖBBI VAK Hol van? Hol van? Hová megy? Vigyázzon magára!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Várjanak! Várjanak! Még ne jöjjenek utánam. Visszajövök… Megállt. Mi lehet az? Ó, jaj! Megérintettem valami rettentő hideget!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mit mond? Alig hallani már a hangját.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Megérintettem!... Azt hiszem, egy arc!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mit mond? Alig érteni már. Mi van magával? Merre van? Már ilyen messze van tőlünk?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ó! Ó, jaj! Még nem tudom, mégis mi ez…  Egy halott van közöttünk!

A TÖBBI VAK Egy halott közöttünk? Merre van? Merre van?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Egy halott van köztünk, én mondom maguknak! Ó, jaj! Megérintettem a halott arcát! Egy halott mellett ülnek! Egyikünk meghalt hirtelen! Beszéljenek, hogy felismerjem, ki él! Merre vannak? Válaszoljanak! Válaszoljanak mindannyian!

(A vakok egymás után szólalnak meg, az őrült és siket vak kivételével. A három öreg nő felhagy az imádsággal.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Már nem érzem a különbséget a hangjuk között!... Mindannyian egyformán beszélnek!... Mind ugyanúgy reszket!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ketten nem válaszoltak… Merre vannak ők?

(Botjával megérinti az ötödik vakot.)

AZ ÖTÖDIK VAK FÉRFI Jaj, jaj! Aludtam. Hagyjon aludni!

A HATODIK VAK FÉRFI Nem ő az! Az őrült lenne?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Ő mellettem ül. Hallom, hogy él…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hiszem… Azt hiszem, hogy a pap lesz az. Áll! Jöjjenek! Jöjjenek!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Áll?

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Akkor még nem halhatott meg!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Hol van?

A HATODIK VAK FÉRFI Menjünk, nézzük meg!...

(Mindannyian felkelnek, az örült és az ötödik vak kivételével, és tapogatózva indulnak előre a halott felé.)

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Itt lenne? Ő lenne az?

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Igen! Igen! Felismerem őt!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Istenem! Istenem! Mivé leszünk?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Atyám! Atyám! Ön az? Atyám, mi történt? Mi van magával? Válaszoljon nekünk! Mindannyian itt vagyunk, maga körül… Jaj, jaj, jaj!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Hozzanak vizet. Talán még él…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Próbáljuk meg… Talán még visszavezethet az intézethez…

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hiábavaló. Már nem hallom a szívét. Kihűlt…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Úgy halt meg, hogy nem szólt semmit.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Figyelmeztetnie kellett volna minket.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ó! Milyen öreg volt!... Ez az első, hogy megérintem az arcát…

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI (A holttestet tapogatja.) Magasabb nálunk!...

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI A szemei tágra nyíltak. Összekulcsolt kezekkel halt meg…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Meghalt, minden ok nélkül…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem áll, hanem egy kövön ül…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Istenem! Istenem! Semmit sem sejtettem!... Semmit!... Olyan hosszú időn keresztül volt beteg… Bizonyára szenvedett ma!... Jaj, jaj, jaj! Nem panaszkodott… Nem is panaszkodott, csak megszorította a kezünket… Nem mindig lehet érteni… Sosem lehet érteni!... Gyűljünk köré imádkozni. Térdeljenek le…

(A nők nyögve letérdelnek.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem merek letérdelni…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem lehet tudni, hogy mire térdelünk itt…

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Beteg lett volna?... Nem mondta el nekünk…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hallottam, hogy a távoztakor suttogott valamit… Azt hiszem, fiatal húgunkhoz beszélt. Mit mondott?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem akar felelni.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Már válaszra sem méltat bennünket? Merre van? Beszéljen!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Túl sok szenvedést okoztak. A halálba kergették… Nem akartak előremenni. Leültek az út menti kövekre, hogy egyenek. Egész nap sutyorogtak… Hallottam a sóhaját… Elvesztette minden bátorságát…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Beteg lett volna? Maguk tudták?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Semmit sem tudtunk… Sosem láttuk… Mire is derülhetne fény szegény halott szemünk alatt?... Nem panaszkodott… Most már késő… Három halált láttam… de ilyet soha!... Most rajtunk a sor…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Miattam sosem szenvedett. Nem mondtam neki semmit…

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én sem. Szó nélkül követtük…

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Meghalt, miközben vízért ment az őrült nőnek…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mihez kezdjünk? Merre menjünk?

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hol van a kutya?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Itt van, nem akar távol lenni a halottól.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Vezesse el onnan! Húzzák el! Húzzák el!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem akarja elhagyni a halottat!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem várhatunk egy holttest mellett!... Nem halhatunk meg itt a sötétségben!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Maradjunk együtt. Ne tévelyedjünk el egymás mellől, fogjuk meg egymás kezét. Üljünk mindannyian erre a sziklára… Merre vannak a többiek… Jöjjenek ide! Jöjjenek, jöjjenek!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Hol van?

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Itt, itt vagyok. Mind együtt vagyunk? Jöjjenek közelebb hozzám. Hol vannak a kezeik? Nagyon hideg van.

EGY FIATAL VAK NŐ Ó! Milyen hideg a kezük!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Mit csinál?

EGY FIATAL VAK NŐ Szemeimre tapasztottam a kezeket. Azt hittem, hirtelen látni fogok…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ki sír ennyire?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Az őrült nő zokog.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem tudhatja az igazságot?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, itt fogunk meghalni…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Talán jön valaki…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Ugyan ki jönne erre?...

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Nem tudom.

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hiszem, az apácák kijárnak az intézetből…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Éjjel nem mennek ki.

EGY FIATAL VAK NŐ Sosem mennek ki.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Arra gondolok, hogy a nagy világítótorony őrei megláthatnak bennünket…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Ők nem ereszkednek le a tornyukból.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Meglátnak talán…

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Mindig a tengert nézik.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hideg van!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Hallgassák a holt leveleket. Azt hiszem, fagy.

EGY FIATAL VAK NŐ Ó! Milyen nehéz a föld!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Bal felől érthetetlen zajt hallok.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI A tenger háborog a sziklafalon.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Azt hittem, a nők azok.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Törni hallom a hullámok alá bukott jégtáblákat…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ki reszket így? Mindannyian a kővel remegünk!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Már nem tudom szétnyitni a kezeimet.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Még mindig érthetetlen zajt hallok…

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ki reszket így közöttünk? Remeg a kő!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, az egyik nő az.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, az őrült reszket a legerősebben.

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Nem hallani a gyermekét.

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Azt hiszem, még szopik.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Ő az egyetlen, aki láthatja, hol vagyunk!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Hallom az északi szelet.

A HATODIK VAK FÉRFI Azt hiszem, nincsenek többé csillagok. Havazni fog.

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Akkor elvesztünk!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ha egyikünk elalszik, fel kell ébresztenünk.

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Pedig álmos vagyok!

(Egy széllökés élesztgeti a holt leveleket.)

EGY FIATAL VAK NŐ Hallják a halott leveleket? Azt hiszem, felénk jön valaki!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ez a szél. Hallgassák!

HARMADIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Többé nem jön erre senki!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Nagy hidegek jönnek…

EGY FIATAL VAK NŐ Lépéseket hallok a távolban!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Én csak a holt leveleket hallom!

EGY FIATAL VAK NŐ Lépéseket hallok nagyon messze tőlünk!

MÁSODIK VAKON SZÜLETETT FÉRFI Csak az északi szelet hallom!

EGY FIATAL VAK NŐ Mondom maguknak, hogy felénk jön valaki!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Nagyon lassú lépések hangját hallom…

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Azt hiszem, hogy a nőknek van igaza.

(Nagy pelyhekben havazni kezd.)

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ó, jaj! Mi ez a hideg, ami a kezemre hullik?

A HATODIK VAK[9] Havazik!

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Ölelkezzünk össze!

EGY FIATAL VAK NŐ Hallgassák a lépések zaját!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Az Istenért! Hallgasson el egy pillanatra!

EGY FIATAL VAK NŐ Közelednek! Közelednek! Hallgassák csak!

(Az őrült vak gyermeke hirtelen rémült sírásba kezd a sötétben.)

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Sír a gyermek!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Ő látja, látja! Látnia kell valamit, hiszen sír! (Karjába veszi a gyermeket, és abba az irányba indul, amerről a léptek hangja közeledni látszik. A többi nő aggódva követi.) Találkozom vele!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Vigyázzon magára!

EGY FIATAL VAK NŐ Ó! Hogy sír! Mi történik vele? Ne sírj! Ne félj, nincs mitől tartani. Itt vagyunk, mind itt vagyunk veled. Mit látsz? Semmit se félj. Ne sírj így! Mit látsz! Mondd, mint látsz!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Erre közeledik a léptek zaja. Hallgassák csak, hallgassák!

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Ruha hangját hallom, ahogyan végigsimít a halott levelek között.

A HATODIK VAK NŐ[10] Nő lenne?

A LEGÖREGEBB VAK FÉRFI Léptek zaja lenne?

ELSŐ VAKON SZÜLETETT FÉRFI Talán a tenger élesztgeti a halott leveleket?

EGY FIATAL VAK NŐ Nem, nem! Ezek lépések! Ezek lépések! Ezek lépések!

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Megtudjuk. Hallgassák a halott leveleket.

EGY FIATAL VAK NŐ Hallom őket, szinte mellettünk hallom őket! Hallgassák! Hallgassák! Mit látsz? Mit látsz?

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Melyik irányba néz?

EGY FIATAL VAK NŐ Mindig a léptek zaját követi! Nézzék! Nézzék! Amikor megfordítom, visszafordul, hogy lássa… Látja! Látja! Látja! Valami különöset kell látnia!...

A LEGÖREGEBB VAK NŐ (Elindul.) Emelje fölénk, hogy jól lássa.

EGY FIATAL VAK NŐ Álljanak félre! Álljanak félre! (A gyermeket a vakok fölé emeli.) A lépések megálltak közöttünk!...

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Itt vannak! Közöttünk vannak!...

EGY FIATAL VAK NŐ Kik maguk?

(Csend.)

A LEGÖREGEBB VAK NŐ Könyörüljenek rajtunk!

(Csend. A gyermek kétségbeesettebben sír.)

 

A VAKOK VÉGE

*

A fordító jegyzetei:

A fordító szeretné kifejezni hálás köszönetét Hoványi Márton tanár úrnak és Kali Ildikó tanárnőnek, hogy támogatták a fordítás elkészültében.

A fordítás alapjaként vett mű: Maeterlinck, Maurice (1892): Les Aveugles. Paul Lacomblez Éditeur, Brüsszel. (Harmadik kiadás.)

A mű ajánlása Charles Van Lerberghe belga származású írónak, költőnek szól, aki kollégista évei alatt ismerkedett meg és kötött barátságot Maeterlinckkel.

[1] Katolikus pap.

[2] Franciául un petit enfant megnevezésként szerepel a kisgyermek, melyben az un hímnemű határozatlan névelő fiúgyermekre utal.

[3] Franciául Ile. Minden esetben nagy kezdőbetűvel szerepel a sziget szó a francia szövegben, mely a fordításban is hasonlóképpen jelenik meg. A nagy kezdőbetű kiemeli a szót a szövegből, ha úgy tetszik, szigetet képez a betűk tengerében.

[4] A tiszafa mérgező, örökzöld fa, temetők, kastélyok kertjében gyakori, levele holt állapotban is mérgező.

[5] Perszephoné az elrablásakor aszfodélosz virágokat szedett, s a növények lekerültek az alvilágba, ahol Perszephoné elültette a töveket, melyeken a holtak lelkei jártak. Az aszfodéloszrét megjelenik Homérosz Odüsszeiájának XIV. énekében.

[6] A francia szövegben az általam udvarként fordított egységet a (la) cour szó jelöli. Azonban a szó jelentheti a bíróságot is, melynek értelmében így lehetne olvasni a mondatokat: A bíróságra is vezethet minket, ott is ragyog a nap. Ott vigyáznak ránk a bíróság falai, biztonságban vagyunk. Nem lehet kimenni, ha a kapu zárva, nincs mitől tartani. Mindig bezárom.

[7] Franciául így szól a mondat: „Nous avons abordé par hasard.” Ez szószerinti fordításban így nézne ki: Véletlenül értünk partot. Másik lehetőségként így: Szerencse folytán értünk partot. A hasard főnév jelenthet szerencsét, véletlent vagy végzetet, sorsot is. Tehát egyéb fordításként a mondat így is szerepelhetne: Sorsszerű, hogy itt értünk partot. / Végzetünk szerint értünk partot.

[8]  Franciául la sixième aveugle. Az eddigiekben le sixième aveugle elnevezésként szerepelt a név. A le a francia hímnemű határozott névelő, ennek a nőnemű párja a la.

[9] Franciául csupán sixième aveugle megnevezésként szerepel le (hímnem) vagy la (nőnem) névelő nélkül.

[10] Franciául szintén la sixième aveugle megnevezésként szerepel a név, ez az előfordulás a másik kivétel, ahol nőneműként jelenik meg a hatodik vak.

A cikk szerzőjéről
Maurice Maeterlinck (1862-1949)

Franciául alkotó Nobel-díjas belga drámaíró, költő. 

A fordítóról
Pápai Sára (1997)

Az ELTE TÓK tanító szakán végzett.

Kapcsolódó
A vakok új fordításához
Pápai Sára (1997) | 2021.11.24.