Feketébb nem is lehetne… (Carmen Mola: A legyek menyasszonya)
Fotó: 1749
Feketébb nem is lehetne… (Carmen Mola: A legyek menyasszonya)

Tele van a piac skandináv és amerikai kemény krimivel, de hogy áll a bűn a Mediterráneumnak? A díjnyertes Carmen Mola (avagy az őt rejtő három férfi dramaturg) spanyol noirja, A legyek menyasszonya sokat ígér. Dornbach Mária kritikája.

Az ezredfordulóra a spanyol „fekete regény”, vagyis noir valóságos fénykorát éli: a műfaji sokszínűségen túl az irodalomnak ezt az ágát is meghódítják a nők. Megsokasodnak a női krimiírók, a nyomozást vezető női detektívek kilépnek férfi társaik árnyékából, és általában férfi kollégájuk tölti be a kissé ügyefogyottabb Watson szerepét.

Nincs ez másképp Carmen Mola A legyek menyasszonya című thrillerének esetében sem. Elena Blanco felügyelőnő, a madridi rendőrség Speciális Esetelemző Egységének tagja se rendőrnek, se nőnek nem szokványos jelenség: nyakló nélkül vedeli a grappát, karaokebárban énekel, imádja az autókat, éjjelente luxuskocsikban szexel alkalmi partnereivel, és persze fiatal férfi segédje, Zárate lohol a nyomában, alkalmasint főnöke ágyába. Kezdetben azt is furcsa hóbortnak gondolhatja a naiv olvasó, hogy Elena órákon keresztül nézegeti a Madrid központjában lévő lakása erkélyére felszerelt kamera éjjel-nappal rögzített képeit.  Egy himlőhelyes arcú férfi felbukkanására vár, akit nyolc évvel azelőtt látott először. Aztán hamar felébred bennünk a gyanú, hogy ennyi extremitás mögött valami nagyon tragikus történet húzódik meg. Személyes tragédia. Mert Elena Blanco felügyelőként elismert szakember.

Új ügye még a harcedzett kollégákból is döbbenetet vált ki: párját ritkító brutalitással meggyilkolják a Very Bad Boys bárban tartott lánybúcsúztatójáról távozó gyönyörűszép cigány menyasszonyt, Susanát, akinek nővérét, Larát hét évvel korábban ugyanilyen rafinált, rituálisnak tűnő módszerrel ölték meg az esküvője előtt.

A két lány tehetős cigány-fehér családból jön. Apjuk, a cigány Moisés Macaya hasztalan ragaszkodik hozzá, hogy lányai ne adják fel az ősi szokásokat, azok már beolvadtak a többségi társadalomba. Moisés és rokonai alakján keresztül viszont ízelítőt kapunk a spanyol társadalomban a felszín alatt lappangó rasszizmus megosztó működéséből. Kitapintható, mekkora társadalmi feszültséget okoz az asszimiláció és az integráció, illetve az etnikai gyökerek megőrzésére való törekvés.

Az Elena Blanco által vezetett nyomozás történetét ötször töri meg egy-egy pár oldalas betoldás, egy kisgyerek nem minden napos szenvedésének leírása, amely látszólag független a fő cselekményszáltól. Természetesen a regény végén kiderül, hogy ez a brutális szenvedéstörténet egyben a bűncselekmény kódja: ebben rejlik a gyilkos motivációja.

Az Elena Blanco – Ángel Zárate páros mellett fontos szerepet kap a nyomozásban a felügyelőnő csoportjának másik két ügynöke: a csípős nyelvű, szókimondó rendőrnő, Chesca, és visszafogott, higgadt férfi kollégája, Orduño. Ebből a regényből sem hiányzik a rendőrségi hierarchián belüli villongások, szakmai féltékenység megjelenítése.

A műfaj jellegzetességeinek megfelelően váratlan, hajmeresztő fordulatokban nincs hiány a regényben, olyannyira, hogy az utolsó jelenettel felvillan a folytatás lehetősége is – elvégre sorozatról van szó, amely trilógiának indult, de immár négyrészesre bővült. A második kötet, La Red Púrpura („A Bíborvörös Hálózat”) 2019-ben, a harmadik, La Nena („A Kislány”) 2020-ban, a negyedik, Las madres („Az anyák”) pedig 2022-ben jelent meg. Az első három A legyek menyasszonya’ cselekményének folytatása, a negyedik kötetben pedig Elena Blanco egy szintén elképesztően furfangos sorozatgyilkosság felderítésén dolgozik.

A regényt a főbb figurák alakjának árnyalt megrajzolásán kívül a leírások erős plaszticitása jellemzi: az olvasó szinte filmszerűen látja maga előtt az eseményeket. Nem kellett sokáig várni a filmes feldolgozásra sem: 2022-ben Paco Cabezas egy nyolcrészes, 50 perces epizódokból álló sorozatot csinált a regényből.

Már a trilógia megjelenésekor sejthető volt, hogy a szerző – az olasz Elena Ferrantéhoz hasonlóan – álnevet használ, de az, hogy a Carmen Mola név mögött három férfi rejtőzik, csak a 2021-ben elnyert, egymillió eurós Planeta-díj átadóján derült ki. Ekkor lepleződött le Jorge Díaz Cortés, Agustín Martínez és Antonio Mercero: mindhárman írók és dramaturgok. A három szerző csapatmunkájának eredményeképpen vesz számtalan kanyart a cselekmény, mielőtt célegyenesbe fordulna. Egy közös ötletbörze során döntöttek a párját ritkító, morbid bűnelkövetési módszer mellett.

A magyar fordítás Tolvaj Zoltán munkája, aki eltérő stílusjegyek alkalmazásával hitelesen tolmácsolja a párbeszédekből kirajzolódó figurák egymástól különböző karakterét.

Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. Budapest, General Press, 2023.

A kritika szerzőjéről
Dornbach Mária (1946)

Műfordító, néprajzkutató, az SZTE Hispanisztika Tanszék nyugdíjas docense.

Kapcsolódó
Holdak és planéták
László Ferenc | 2022.10.18.