Függő
A degeneráció szörnyűsége (Az állatok természetességéről H. G. Wells Dr. Moreau szigete című regényében )
Mi köze H. G. Wellsnek Darwinhoz, Frankensteinhez és Lombrosóhoz? Több, mint gondolnánk!
Sohamár (Max Porter: A bánat egy tollas állat)
Max Porter Ted Hughes Varjú-mitológiáját idéző, többszörös díjnyertes gyászregénye költői, kísérleti nyelven próbál beszélni hiányról és annak feldolgozásáról. De vajon sikerül-e neki?
„Mennyire szeretnek az emberek szenvedni” (Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései)
Kirgiz vendégmunkások és egy flamand mintával kipingált, porcelán hímtag is fontos résztvevői Grigorij Szluzsitel (?) regényének - no megy egy (kilenc?) macska. Szilágyi Zsófia kritikája.
Állat vagy? (zene és mágia)
Orcsik Roland mozgóképes nagyesszéje állatról, okkultizmusról, kísérleti zenékről.
Lampedusa Párducáról
Don Fabriziónak a tiszta éjszakai égbolt a magasabb evidencia. Az adott történelmi szituáció, Itália egyesítésének tektonikája: nem. Lanczkor Gábor Lampedusa-hangulatesszéje.
Távoli földim, Miguel Delibes (Delibes 100)
Ma száz éve született Miguel Delibes, a polgárháború utáni spanyol irodalom egyik legnagyobbja. Fordító-kiadója, Patak Márta Delibes-vallomása.
A mások teste (Annie Ernaux: Lánytörténet)
1997 óta most jelent meg először regény Annie Ernaux-tól magyarul - de vajon lányregény-e a Lánytörténet, vagy valami egészen más?
Az egyetemessé tett „én” (Louise Glückről)
Branczeiz Anna széles fesztávú esszéje a friss irodalmi Nobel-díjasról, Louise Glückről.
A létezés féregfokozata (Franz Kafka: Az átváltozás)
Mi köze az önsegítő könyveknek, Lovecraft Cthulhu-szörnyének és Borgesnek Kafkához? Keresztes Balázs Az átváltozásról!
Puskás István: Nápolyt meglátni és...
Genius Loci! Puskás István sorozatának újabb részében garantáltan kiegészül a címbeli mondattöredék.
A homokdűnék prédikátora (Frank Herbert 100)
Száz éve született Frank Herbert, a Dűne szerzője. Takács Gábor esszéje.